Anton Sehovcov egészen elképesztő dolgokat konteózik össze hazánkról. Úgy tűnik, megteheti ezt egy NATO-taggal és uniós országgal szemben.
Az EUobserveren Anton Sehovcov, ukrán „politológiaprofesszor”, az egyik bécsi elemző intézet munkatársa többek között ezt állítja: 2022-ben, két nappal az orosz invázió megindulása előtt Orbán csapatokat vezényelt az ukrán határra, hivatalosan biztonsági megfontolásokból, de
a mostani kémügy fényében lehetséges, hogy Orbán már akkor arra készült, hogy az ukrán állam összeomlása esetén rendőröket és „békefenntartókat” küld Kárpátaljára
– az összeesküvés-elméletet a HVG mindenféle kritika nélkül közli, mintha egy érvényes álláspontról lenne szó a magyar állammal kapcsolatban.
A „professzor” hozzátette:
„A magyar kormány a szürke övezetben háborút folytat Ukrajna ellen,
és ha visszafejtjük a szálakat: nagyjából azóta, hogy
Orbán Viktor három héttel a háború előtt Moszkvában járt, és órákon át tárgyalt Putyinnal.”
Az ukrán propagandát szajkózó Sehovcov szerint „két nappal az invázió előtt a magyar kormány csapatokat vezényelt a keleti határra – hivatalosan biztonsági megfontolásokból. Ám, ha figyelembe vesszük az ukrán biztonsági szolgálat mostani leleplezését, akkor az állítás megkérdőjeleződik, sőt komoly kétségek merülnek fel arról, mit is képvisel az Orbán-kabinet a nyugati politikai és katonai szövetségekben.”
Ezt is ajánljuk a témában
Nagyon nem volt véletlen az ukránok otromba támadásának időzítése, hiszen egyértelmű jeleket mutat, hogy a kijevi titkosszolgálat összejátszhatott a Tisza Párt vezetésével. Összefoglaló.
A hírszerző hálózat működése szerinte kapcsolódott a „különleges katonai művelethez”. „Látnivaló, hogy a magyar fél előkészületeket tett politikai befolyása kiterjesztésére a Kárpátalján.
Magyar nacionalisták, köztük Orbán, történelmi igazságtalanságnak tekintik Trianont. Ezen belül kiemelkedő szerep jut a nagy magyar álmokban Ukrajna nyugati részének.
Ez a felfogás teljes mértékben egybeesik Putyin hozzáállásával, miszerint Ukrajna mesterséges állam, és a nyugati körzet igazából Magyarországhoz, Lengyelországhoz és Romániához tartozik” – írja Sehovcov.
„Az egyik leleplezett ügynököt négy éve szervezte be a magyar katonai hírszerzés, Oroszország akkor már javában készülődött a támadásra. Túlzás volna állítani, hogy a Honvédségnek 2022. februárjában szándékában állt volna lerohanni az egykori magyar területet, a magyar hadsereg ugyanis eltörpül az ukrán fegyveres erők mellett.
A kormányfőnek (Orbán Viktornak – a szerk.) alighanem az volt a törekvése, hogy ha napokon vagy heteken belül összeomlik az ukrán állam az orosz invázió nyomán, akkor rendőröket és békefenntartókat küld Kárpátaljára,
így töltve be a lehetséges biztonsági űrt. Semmiképpen nem kockáztatta volna meg Horthy hibáját, tehát hogy megszállja a területet, de neki is az járt a fejében, hogy politikai befolyás alá vonja az övezetet” – állítja a politológus.
Hogy a szóban forgó kémet miért tavaly szeptemberben mozgósították, az nem ismeretes, írja, „de a lépés valószínűleg összefüggésben volt az orosz háborús erőfeszítésekkel.
A magyar katonaság számára nem sok gyakorlati haszna van, ha tudja, hol van Kárpátalján ukrán légvédelem, hiszen nem képes akcióra az ukrán hadsereg ellen. Az egyetlen tényező, amelynek fontos az értesülés: Moszkva.”
A politológus hangsúlyozza: „A magyar húzás ugyanakkor minden bizonnyal következett abból a várakozásból, hogy az elnökválasztás után zűrzavar keletkezik az USA-ban, akkor pedig lehetőség nyílik a Kreml számára céljai elérésére Ukrajnában. E forgatókönyv keretében magyar egységek léphették volna át a határt, hogy békefenntartóként stabilizálják a helyzetet. Mivel akkor már Macron szorgalmazta, hogy jelenetős orosz előrenyomulás esetén Európa küldjön kéksapkásokat,
az orbáni kezdeményezés sok naiv megfigyelő számára akár még legitimnek is tűnhetett volna.”
Sehovcov következtetése szerint „bármi is a magyar taktika, az ukránoknak most konkrét bizonyítékuk van, hogy a magyar miniszterelnök nem csupán Kijev megsegítését, illetve európai integrációját igyekszik megakadályozni. Hogy a magyar titkosszolgálat ilyen mértékben és módon belefolyt az ukrajnai eseményekbe, mindinkább nyilvánvaló teszi, hogy
Orbán összejátszik Putyinnal – Ukrajna, illetve Európa ellen.
Ezért az EU-nak vagy a NATO-nak haladéktalanul átfogó vizsgálatot kell indítania annak kiderítésére, volt-e, van-e ilyen titkos megállapodás.”
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher
A magyar közösség pedig nem felejti el a múltbéli magyarellenes tetteket.
Felvázolták a jelenlegi állást és a lehetséges következményeket.
Az Erdélyt eddig hírből sem ismerő belpesti aktivista/firkászok elkezdtek aggódni az erdélyi magyarok miatt.
Már senki sem biztos benne, hogy az orosz elnök tényleg békét akar-e.
Az ukrán propagandaháború miatt Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanácsot.
Három megállapítást tettek eddig a volt vezérkari főnök kapcsolatrendszerének elemzése során.
Május 9-én összehangolt nemzetközi dezinformációs kampány indult Magyarország ellen, amelyben külföldről finanszírozott, nagy eléréssel bíró hazai politikai szereplők és nyomásgyakorló szervezetek is részt vesznek.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Háború vagy béke?
Az ukrán hírszerzés szerint Moszkva a béketárgyalások helyett újabb hadműveleteket készít elő Donyeck térségében.
